Legalábbis táplálkozásunkat tekintve, mely erősen elrugaszkodott az optimálistól.

Érintőlegesen már volt szó a főtt ételek okozta problémákról, de nem lehet eléggé hangsúlyozni: sok olyan anyag, mely a test felépítési és lebontási folyamataihoz szükséges, rendkívüli módon érzékeny a hőre. A B-vitaminok és a C-vitamin ráadásul nemcsak hő hatására oldódik ki, hanem elég nekik egy egyszerű beáztatás vagy forrázás is. A párolt káposzta C-vitamintartalmának 75%-a vész el így. A friss borsót rövid ideig sem érdemes főzni, mert vitamintartalmának 40%-áról mondhatunk le. Bár azt mondják, hogy az A-, D-, E- és K-vitaminok viszonylag ellenállóak 100 fokos hőmérsékletig, az E-vitamin esetében ez nem teljesen igaz. A sütéskor fellépő magas hő hatására ugyanis mintegy fele elbomlik. Az ételek feldolgozása, finomítása, a zöldségfélék gyorsfagyasztása sokat ront a vitamin- és ásványianyag-tartalmuk mértékén.

A fehérjék melegítése során az őket alkotó aminosavak egy része denaturálódik, azaz molekulaszerkezetük megváltozik, használhatatlanná válnak. Ha a meleg hatására károsodnak a fehérjék, akkor többet kell belőlük fogyasztanunk, hogy a szükséges tápanyagmennyiséghez hozzájussunk. Ezzel azonban fokozódik az elhízás veszélye, ami számos degeneratív betegség kifejlődését segíti elő.

A szervezet anyagcsere-folyamatait gyorsító enzimek maguk is fehérjék, melyek hő hatására denaturálódnak, lebomlanak.

Néhány érdekes kutatás arra irányul, hogy az ellenálló képessség és a főtt ételek közötti összefüggést feltárja. Ezekből arra lehet következtetni, hogy a szervezet a főtt ételeket "betolakodóknak" tekinti, és ezeknek a támadását próbálja visszaverni úgy, hogy a behatolás helyére fehérvérsejteket vezényel. Amíg Paul Kouchakoff, a lausanne-i Klinikai Kémiai Kutatóintézet munkatársa más következtetésre nem jutott, addig úgy gondolták, hogy az ún. digesztív leukocitózis (az emésztést serkentő fehérvérsejtek felszaporodása) mindenfajta étel elfogyasztása esetén normális jelenség. Kouchakoff azonban kimutatta, hogy nyers, feldolgozatlan ételek esetében nincs szükség a fehérvérsejt-katonák mozgósítására, vagyis azok eredeti posztjukon teljesíthetnek szolgálatot szervezetünk védelmében.

Úgy tűnik tehát, hogy a nyers ételekben található enzimek, savak, cukorféleségek elősegítik a tápanyagok tökéletesebb emésztését és felszívódását. Ám gondoljuk át a főtt és feldolgozott ételek fogyasztásában rejlő veszélyeket. Mivel a táplálkozást követően a fehérvérsejtek a bélen keresztül behatoló ellenséggel küzdenek, a szervezet többi része védtelen marad. A hadikiadások pedig a meggyengült imunrendszer formájában jelentkeznek.

A táplálkozásnál tehát egészen az alapokig kell visszamennünk. Mindaddig, amíg kitartunk az agyonfőzött, túlfinomított, feldolgozott ételek fogyasztása mellett, közvetlen klinikai tüneteink ugyan egyelőre nem lesznek, de a stresszel, fáradtsággal, betegségekkel szemben egyre többször fogunk alulmaradni. Csak a nyers, nem feldolgozott ételek fogyasztásának elterjedése teremtheti meg valamennyiünk számára a hosszabb, egészségesebb és boldogabb élet lehetőségét.