Az edzés közben tapasztalt fájdalmat a tejsav szintjének az izmokban való megemelkedése okozza. Elsődleges tünete az "égető" érzés.

Ez a tünet az anaerob (oxigén nélküli) edzések - mint például a súlyzózás - közben lejátszódó biokémiai folyamatok eredménye. Miközben edzünk, az izmokban tárolt glikogén glükózzá bomlik, amely aztán tovább bomlik piroszőlősavvá. Ez kölcsönhatásba lép az oxigénnel, aminek következtében széndioxid és víz keletkezik. Ezek az anyagok bomlástermékekként távoznak.

Ha nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű oxigén, ami gyakran előfordul, ha az aerob kapacitásunkat meghaladó mértékű munkát végzünk, a piroszőlősav tejsavvá alakul. A tejsav felgyülemlik az izmokban, ez okozza az égető érzést. Az izmok további összehúzódása nehezebbé válik, izomkimerülés jelentkezik. A sok tejsav az izomban meg is akadályozhatja a további összehúzódásokat.

A tejsav által kiváltott izomfájdalom speciális edzési stratégiákkal csökkenthető. A jó állapotú izomzat - amelyet kiváló keringési rendszer támogat - tovább tud dolgozni, mert a tejsav és más bomlástermékek gyorsan és hatásosan eltávolítódnak.

Hogyan építhetjük ki keringési rendszerünk speciális "sűrűségét"? Elsődlegesen azzal, hogy kényszerítjük az izomzatot minél több munka elvégzésére. A piramis sorozatokat követően (amelyek során fokozatosan emeljük a terhelést sorozatról sorozatra) végezzünk 3-4 kimerítő sorozatot, vagyis sok ismétlést csökkentett súlyterheléssel. Ezek a sorozatok speciális keringési sűrűséget fognak kiépíteni. Minden kimerítő sorozatban érdemes 20-30 ismétlést csinálni.

Kiegészítésképpen mindenképpen ajánlott a nyújtás, amely a sorozatok között lazítja a feszült izmokat és segít a tejsav lebontásában. A nyújtás következtében a tejsav az izomsejtekből a véráramba kerül, így nem akadályozza meg a további izomösszehúzódásokat.