A mellizomfejlesztő nyomógépek, különböző rudak és korszerű fekpadok sokasága mellett is előfordulhat, hogy csak úgy a változatosság kedvéért csinálnánk néhányat a jó öreg felvőtámaszból. Tudunk még egyáltalán fekvőtámaszt csinálni?

Ne feledjük, hogy kezdők számára az egyik legjobb izomfejlesztő alapgyakorlatról van szó. A munkába vett izmok a deltaizom elülső feje, a nagy mellizom felső része, a hollócsőr-karizom, de hozzájárul a mozgás kivitelezéséhez a kis mellizom, az elülső fűrészizom és a csuklyás izom is.

A végrehajtásnak két változata is lehetséges:
1. Ereszkedjünk félig hasonfekvő helyzetbe, közvetlenül a váll mellett nyitott tenyérrel a padlóra támaszkodva. Az ujjak előre nézzenek. A test legyen nyújtott a fejtől a sarokig, a lábujjak érintsék a padlót. A tenyeret helyezzük a váll alá, és a kar oldalnézetben legyen függőleges.

Amikor megvan az alaphelyzet, vegyünk a szokásosnál kicsit mélyebb lélegzetet. Merevítsük meg a törzset, különösen derékban.  Azután engedjük le a testünket úgy, hogy a mell majdnem érintse a padlót. Ennek a helyzetnek az elérése után ne álljunk meg, hanem gyorsan változtassuk meg a mozgás irányát és emeljük fel a törzsünket a kar teljes kinyújtásáig. Az emelés legmagasabb pontján engedjük ki a levegőt. Térjünk vissza a kezdeti nyújtottkaros helyzetbe és egy pillanatra álljunk meg. Amikor kész, ismételjünk. A törzs végig legyen nyújtott és merev.

2. A végrehajtás lényegében azonos az első változattal, csak a kéz és a könyök helyzete különbözik. Most az ujjak nézzenek egymással szembe, a könyökünket pedig fordítsuk kifelé, merőlegesen a törzsre. Ezt a helyzetet kell fenntartani mindkét mozzanatban, tehát a törzs emelésekor és visszaengedésekor egyaránt.