Az agysejtek a felnőtteknél is képesek regenerálódni. A göteborgi Sahlgrenska klinika munkatársai nemrégiben komoly kutatásokat végeztek az agy szaglásért felelős régióiban. Elsősorban középkorú és idősebb pácienseket vizsgáltak, és egyértelműen bebizonyosodott, hogy az agysejtek sokkal nagyob mértékben képesek regenerálódni, mint azt eddig gondoltuk. 

Korábbi tanulmányok már alátámasztották az idegsejtképződés különböző megvalósulási formáit, 1998-ban például a hippocampus sejtjeinek regenerálódási képessége bizonyosodott be. A svéd Peter Eriksson és csapata most arra volt kíváncsi, hogy ugyanez hogyan megy végbe az agy egyéb területein. Főként rákbeteg páciensek agyára koncentráltak, akiket a betegségük okán bromodeoxyuridin (BrdU) injekcióval kezeltek. A BrdU hatására új sejtek jöttek létre - méghozzá az agynak a szaglásért felelős területén. Mivel a "kísérleti alanyok" életkora 38 és 70 év között mozgott, és a jelenséget kivétel nélkül mindenkinél megfigyelték, egyértelműen kijelenthető, hogy a szaglóközpont sejtjei is képesek a megújulásra. Persze ez így önmagában - még ha dicséretes is - nem lenne nagy durranás, ha nem hasznosítják valamilyen módon az információt.

Sajnos arról nem számolhatunk be ennek kapcsán, hogy mostantól az agy minden betegsége gyógyítható lenne, viszont a kutatókat elgondolkodtatta az a tény, hogy az agynak egy speciális szegmense ennyire fogékony a megújulásra. Az új neuronok szaglóközpontban történő megjelenésével lehetővé válik, hogy akár idős korban is fejleszthető legyen a szagmemória, a korábbinál sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatunk a szaglásunkra. Ennél is fontosabb azonban, hogy az őssejtkutatás számára is adalékot nyújtanak a svéd eredmények, hiszen a sejtmegújulás az agyban is kézzelfoghatóvá vált.

Az már csak ráadás, hogy új anatómiai felfedezést is tettek a kutatók: mindkét agyféltekében találtak egy vékonyka, másfél milliméter átmérőjű és 3,5 milliméter hosszú pici csatornát, ami a kamrákat a szaglóközponttal köti össze, és amelyben bizony a megújult sejtek is vándorolnak. Úgy tűnik tehát, hogy az agy kutatásában még mindig vannak fehér foltok...