Mi a különbség az alap- és izoláló mozgások között?

Mindenekelőtt egy másik fontos kérdést kell tisztázni az edzések keménységét illetően:

Lehet-e túl keményen edzeni?

Ha valakinek a szíve és a tüdeje egészséges, nem igazán beszélhetünk túl kemény edzésről. Szervezetünk képes jelezni, hogy leállítson bennünket, mielőtt szívünknek bármilyen károsodást okozhatnánk. Ha elérjük a fájdalomküszöböt, be kell fejezni az edzést, ennyi. Szervezetünk alkalmazkodóképessége is bámulatos, mert a gyakorlatra nagyon gyorsan reagál. Minél keményebben edzünk, annál nagyobb és erősebb lesz a szív is az izmokkal együtt. Aki tehát a kemény alap- és a nehéz izoláló edzéseket választja, nincs oka aggodalomra. De mi valójában a különbség alapedzés és izolálás között?

Alapedzés vagy izolálás?

Az alapgyakorlatok a nagy izomcsoportokat dolgoztatják meg, de a kisebb izmokra is hatnak. Amikor például mellizmainkat a fekvenyomással ingereljük, akkor a tricepszet és deltákat is igénybe vesszük. Amikor döntött törzzsel, rúddal evezünk, hátunk felső részét a bicepsszel és alsó részének izmaival együtt dolgoztatjuk. A guggolás edzi a combot, de a csípőt és a hát alsó részét is.

Az izoláló gyakorlatok alapvetően egyetlen izomcsoportra hatnak, más izmok lehető legkisebb igénybevételével. A tárogatás például a mellizmot erősíti, az áthúzás a hátat, a lábnyújtás pedig a négyfejű combizmot. Majdnem lehetetlen egy-egy izomcsportot tökéletesen elszigetelni, de az izoláló gyakorlatoknál ezt kíséreljük meg.

Általános érvényű lehet az a javaslat, hogy az alapgyakorlatokat az izmok tömeggyarapításához alkalmazzuk, míg az izoláló mozgásokhoz akkor folyamodjunk, ha egy-egy izom kiemelése és a részletek hangsúlyozása a célunk. Célszerű testrészenként legalább egy-egy alapgyakorlatot és 2-3 izoláló mozgást beiktatni. Ez jó módszernek tűnik a tetszetős izomzat felépítéséhez.