Óvjuk a gerincoszlop három természetes görbületét!

Van-e közöttünk olyan, aki ne szenvedett volna néhányszor derékfájástól vagy hátmerevedéstől? Vagy legalábbis ne érzett volna kellemetlen tónusfokozódást, húzódást a nyakában, esetleg a csuklyásizmokban? Ez alól még a gyermekek sem kivételek.

Minden a gerincoszlop egyensúlyi helyzetére vezethető vissza. A gerincoszlopnak három normális görbülete van, és egyiknek a megváltoztatása kihat a másik kettőre. A mellkasi vagy középső rész kevésbé mozgatható, mert a bordák csatlakoznak hozzá. Ennek az a következménye, hogy a nyak és az ágyéki terület viszonylag laza.

Ha a nyaki szakaszt és az izmokat érintő sérülést szenvedtünk, akkor a derék fokozottan működik közre az egyensúly megtartásában. Sajnos azonban a fokozott terhelésnek kitett derék izmai károsodhatnak az igénybevétel miatt. Ez a helyzet fordítva is kialakulhat, ha előbb a derék sérül meg. Ilyenkor a nyaki terület kompenzál.

A gerincoszlop statikai egyensúlyának hiányában a tünetek az idő előrehaladtával egyre súlyosabbak lesznek, mert a fokozott igénybevétel miatt újabb és újabb izmok sérülhetnek meg. Ezért igen fontos a megelőzés. De hogyan?

A megelőzés első és legfontosabb tényezője a helyes testtartás, melyről korábban már volt szó. Lássuk most, mit jelent a test izom- és csontváz-struktúrájának kiegyensúlyozása. Mivel a csontok az izmokkal együtt mozognak, a hangsúlyt az izmokra kell helyezni.

Edzési programunk legyen kiegyensúlyozott, dolgoztassunk meg minden antagonisztikus izomcsoportot. Ha sokkal keményebben dolgoztatjuk a mellizmokat, mint a hátat, az kiegyensúlyozatlansághoz vezet a vállízületekben, sok esetben még vállfájást is okoz, vagy akadályozhatja a vállízület normálius működését, ami nyaki, vagy a hát felső részén jelentkező problémákhoz vezet. Amikor a helytelen edzés miatt a normálistól eltérő tónusfokozódást érzünk, vagy megbomlik a statikai egyensúly, akkor azt mielőbb helyre kell állítanunk.

A gyógytornászok, masszőrök, orvosok gyakran megpróbálják nyújtani a megrövidült izmot, így erősítve annak az ellentétes működésű párját. Ez a megközelítés a nagy izmok esetében hasznos lehet, de rendellenességeket is eredményezhet. A nyújtásra és a statikai egyensúly erősítésére irányuló törekvések szinte kivétel nélkül időigényesek, és sokszor csak átmeneti megkönnyebbülést eredményeznek. Ezért a kiegyensúlyozott edzéseket célszerű megelőzésképpen alkalmazni, vagyis figyeljünk mindig arra, hogy arányosan végezzünk az ellentétes izomcsoportokra irányuló gyakorlatokat!