Talán meglepő, hogy egyáltalán beszélni kell az edzés alatti helyes légvételről. Mi lehet abban extra? Nem kell elfelejteni levegőt venni, azt is lehetőleg lazán... Hát bizony nem ilyen egyszerű.

Bármennyire is automatikus folyamatnak tűnik a légvétel, a sportolás (és itt nem csak a kondigépes edzésről beszélünk) fokozott odafigyelést igényel még ebben a tekintetben is.

Ha nagyon röviden szeretnénk megfogalmazni az alapszabályt, akkor elsőre annyit jegyezzünk meg, hogy megerőltetésnél mindig erősen kifújjuk a levegőt. Bizonyos gyakorlatoknál ez valóban teljesen automatikusnak tűnik, gondoljunk csak egy guggolásra például: amikor behajlítjuk a térdünket és súllyal a vállunkon lefelé tartunk, akkor a belélegzés folyamata zajlik, miközben felfelé ha akarnánk se tudnánk bent tartani a levegőt, hanem erőteljesen kifújjuk.

Fontos azonban a kevésbé megterhelő gyakorlatoknál, melyek a helyes légzést esetleg kevésbé automatikusan követelik meg, ugyanígy betartani ezt a szabályt. Miért? Mert a levegő kifújásával sokkal erőteljesebb izomösszehúzódás érhető el. És ha még pluszban emellett kipróbáljuk azt a szakállas trükköt is, hogy adott izom mellett más izomcsoprtokat is megfeszítünk és úgy fűjjuk ki a levegőt, akkor a célzott izom még "színvonalasabb" munkára lesz rábírható, vagyis összehúzódása még fokozottabbá válik.

Egy idő után persze valóban rutinná válik a helyes légzés, el sem tudjuk téveszteni. A rekeszizom is segít bennünket ebben, hiszen az izmok - különösen a lábizmok - feszülésével kifelé kezdi préselni a levegőt, vagyis kilégzésre kényszerít bennünket Ne próbáljuk meg erőszakkal visszatartani a levegőt, mert sérüléshez vezethet (a levegő áramlásának blokkolása például a gégefő sérülését vonhatja maga után).