... hogy mennyit ér a pozitív mentális hozzáállás mellett a test ismerete.

Mielőtt elkezdenénk az edzést, üljünk le egy pillanatra és gondoljunk a testünkre. A tudat lépjen kapcsolatba az izmokkal. Napközben valószínűleg minden másra gondolunk, csak éppen az edzésre nem. Nem szabad például egy üzleti tárgyalásról berontani az edzőterembe, és nekiesni a fekvenyomásnak. Így nemcsak a gyakorlatot végezzük esetleg helytelenül, hanem még meg is sérülhetünk.

A tudat nem így működik. Kell neki néhány perc, hogy átálljon az edzés gondolatára. Különösen fontos, hogy tisztában legyünk a testünkkel, tudatunkkal és izmainkkal, külön is és egységében is. Kezdjük a lábikrával. Érezzük azt, hogy vannak. Feszítsük meg és lazítsuk el, dolgoztassuk egy picit. Majd feszítsük meg a combizmokat, a hasizmot, és így tovább. Érezzük, hogy urai vagyunk az izmainknak. Teremtsünk mentális kapcsolatot minden egyes testrészünkkel, minden egyes apró izmunkkal. Feszítsük meg a bicepszet, tricepszet, deltákat, és próbáljuk meg uralni a széles hátizmokat is. Tudatosuljon az elménkben, hogy testünknek edzésre van szüksége. Nézzünk bele a tükörbe, és vizsgáljuk meg az izmainkat. Kérdezzük meg magunktól, hogy milyennek látjuk magunkat, és adjunk a kérdésre őszinte választ. Mire van szükségünk?

Ha ezt végigcsináljuk, a tudat teljes egészében ráhangolódik az edzésre. Nem kell hozzá több idő, mint mondjuk ezt a rövid írást végigolvasni, az eredmény azonban magáért beszél majd. Sokkal összefogottabban tudunk koncentrálni a feladatra, és a tudatunkba "bevonzott" izmok sokkal kezesebbek lesznek.