A rövid mozgásterjedelmű gyakorlatokkal újabb edzési módszert vehetünk fel a repertoárunkba az eddigiek mellé.

A részismétléses elv követői azzal érvelnek, hogy az izom nem tud különbséget tenni a részleges és a teljes mozgásterjedelmű gyakorlatok között. Azt állítják, hogy amit egy izom "érez", az csak a kemény munka, és a részleges ismétlések sokkal nagyobb munkavégzésre késztetik az izomrostot, amire azok aztán persze nagyobb növekedéssel válaszolnak.

A részismétlések végzésének valóban vannak előnyei. Elsősorban nagyobb súlyok használatára leszünk képesek, amivel olyan mértékű túlterhelésnek tudjuk kitenni az izmokat, amit még esetleg nem is tapasztaltak addig. Habár sokkal nagyobb súlyokat használunk, izomzatunk mégis sokkal több ismétlésre lesz képes, mint gondolnánk.

Vegyünk egy példát! Ha fekvenyomó padon maximum 100 kg-mal hat teljes ismétlésre vagyunk képesek, akkor részismétlésekkel 125 kg-mal már 8-12 ismétlésre is képesek vagyunk. Tehát nagyobb súlyokkal több ismétlés végrehajtása válik lehetségessé.

Hátrányai is vannak a módszernek. Az egyik az, hogy az ilyen nagy súlyokkal végzett gyakorlatok sérülésekhez vezethetnek, ha nem melegítünk be megfelelően. A részismétléses elv kitűnően beválik a mell, a váll, a láb és a tricepsz edzésénél. A vádlik, a hát és a bicepsz fejlesztésére ez a módszer nem annyira megfelelő.

Nézzünk egy válledzést, melynél a részismétléses elvet alkalmazzuk! Fontos, hogy a vállakat egy izoláló gyakorlattal előre kifárasszuk. Ezt teljes mozgásterjedelemben kell végezni, ami kitűnő a részismétléses gyakorlatok előtt, hiszen bemelegíti a megedzendő testrészt, a részismétléses edzés alatt pedig jobban ösztönöz.

- oldalemelés kábellel vagy egykezes súlyzókkal: 3x12-15 ismétlés
- részleges nyakból nyomás: 2x6-8 ismétlés
- részleges mellről nyomás kétkezes súlyzókkal: 2x6-8 ismétlés

A maximális tömegnöveléshez - hasonlóan a túlterheléses edzésekhez - ebben az esetben sem kell sok sorozatot végrehajtanunk.