A műszer elektródája belemerül a pohárba. Öt másodperc múlva, a vízben szürke-sárga-zöld gomolyfelhők jelennek meg. A jelenlévők szava elakad, csak nézik a rémisztő látványt, s nem akarnak hinni a szemüknek. Mi ez? Mi van ebben a vízben? A bemutatót tartó hölgy csak annyit mondott, valami nagyon érdekeset akar mutatni.

  Az asztalon három pohár víz van. Csapvíz, egy hagyományos szűrőberendezéssel tisztított csapvíz, a harmadikban ozmózis membránnal tisztított víz.

  A "kisérleti" bemutató előtt víz-ellenállás mérővel megmérjük, mennyi szennyező anyag van a vizekben. 70 egység a megengedett. Ez a műszer kimutatja még a poháron lévő mosószermaradványokat is. Eredmény: 42 egység a membránnal tisztított vízben, 530 a hagyományos szűrővel tisztított vízben, 560 a csapvízben mért érték.

Ezután egy másik szerkezet elektrolízissel kicsapja a vízből a benne lévő összes szennyező anyagot. Ez lehet bármi, ami a H2O mellett a vízben található. A víz hőmérsékletének emelkedése mellett, szembetűnő a színváltozás, zöldes-barnás fellegek kelnek életre.

  Mindenki tudja, hogy a levegőnk, a vizünk, a talajunk szennyezett. Egyre sürgetőbb, hogy gondoskodjunk a tiszta vízről. Földünkön a vízszállító közegben egyre mélyebbre jutnak a káros vegyi anyagok, ipari hulladékok, amelyeket beleöntenek a tavakba, folyókba. Ha esik az eső, a levegőbe került szennyező anyagokat összemossa, az a szennyezett víz is bejut a talajba, egyre mélyebb rétegekbe.

  Szervezetünk közel 80 %-as folyadék. A tápanyagcseréhez, a légző rendszer egészséges működéséhez, az emésztés szabályozásához, a hőháztartásához egyaránt szükség van elegendő folyadékbevitelre. Minél tisztább vizet iszunk, az annál inkább át tudja mosni a szervezetet, a káros anyagoktól.

  A vizet ma csak klórral tudjuk fertőtleníteni, ami viszont az ember „csendes gyilkosa”. Megöli az agysejteket, s főként a gyerekekre veszélyes.

  A szervezet csak a szerves ásványi anyagokat tudja feldolgozni, amihez a zöldségekből, gyümölcsökből, gabonákból jut. Vizünk viszont tele van szervetlen ásványi anyagokkal. Azok lerakódnak a csontokba, a vesékbe, az agysejtekbe.

Kimutatták, hogy az ember élete során kb. 200 kg "kőzetet" iszik meg. A szervetlen ásványok nem csak a vízvezeték csövein rakódnak le, de a szervezetünkben is, ahol súlyos betegségeket okoznak.

  A hagyományos vízszűrő berendezések csak a nagyobb szennyeződéseket szűrik ki a vízből, a vírusokat, baktériumokat, szennyező kémiai anyagok nagy részét átengedik. Mit lehet tenni, a tisztább víz érdekében? Tovább kell szűrni azt. A legkisebb baktérium 0,02, a legkisebb vírus 0,002 mm nagyságú - de létezik egy szűrő, aminek átjárhatósága 0,0005 tehát nincs az a vírus, vagy baktérium, ami ezen a membránon áthaladhat. Fordított ozmózis során a félig áteresztő membránon keresztül a magasabb koncentrációjú oldatból az alacsonyabb koncentrációjú oldat - tiszta víz - felé áramlik a víz.

  A fordított ozmózist először a haditengerészetnél használták, a sós tengervízből való ivóvíz előállítására. A 60-as években, a hidegháború idején tovább fejlesztették az eljárást a vegyi-, biológiai- és radioaktív hadviselés esetén keletkező szennyeződések kiszűrésére. A műanyagipar fejlődése a membránok előállításában lehetővé tette a fordított ozmózisos víztisztítás bevezetését a háztartásokban is. 1991-ben az öbölháborúban az amerikai hadsereg membrános készülékeket használt az ivóvíz előállítására. A NASA által kifejlesztett ozmózisos szűrő még az emberi vizeletet is képes úgy megtisztítani, hogy az tiszta vízként vihető vissza a szervezetbe. Ma az USA-ban és az arab országokban az így tisztított vizet magasabb áron lehet értékesíteni, mint az ásványvizet. Ideje tiszta vizet önteni a pohárba.

/A Zöldújság cikkének felhasználásával/