Kacsázott már lapos kővel egy tavon? Harmadikra ugorja a legnagyobbat a kavics, észrevette? A dolgok állítólag hullámtermészetűek, és gyakran a harmadik hullám az átütő.
A világ először a 20. sz. elején találkozott egy eszközzel, ami Oroszországból került Európába és onnan a tengerentúlra. Később az 50-es években második hullámként újra népszerű lett az öreg kontinensen, és most harmadszor is felbukkant, ezúttal Amerikából. Nagyon valószínű, hogy ezúttal alaposan beég a köztudatba ez a régi-új eszköz: a kettlebell.
 Létezik egy eszköz, amivel összesűríthető az idő és a tér, amivel új megvilágításba kerülhet az erőállóképességi tréning, amivel egyszerűen, kis helyen, pokoli keményen lehet edzeni.
Persze-persze, biztos jó, dehát tele van a piac jobbnál jobb fitnesz eszközökkel, miért lenne éppen ez az egy olyan érdekes?
Azok számára, akik dolgoztak már kettlebellel, talán szükségtelen azokat az előnyöket leírni, amivel a ballisztikus gyakorlatok együtt járnak. Hatékonyan lehet a gerincmenti hosszanti izmokat, a törzs tartóizmait edzeni vele.
Talán azt is szükségtelen elmondani, hogy a KB edzésre jellemző dinamikus gyakorlatok izomzatra gyakorolt hatásai nagyon közel vannak a természetes mozgások hatásaihoz.
Itt is, mint az életben olyan sokszor (futás, ugrás, függeszkedés stb. közben), nyúlás melletti feszülésben van része a rostoknak, és mint közismert, a legintenzívebb izomépítő impulzus a rostok számára éppen ez, a nyúlás melletti feszülés.
Jó példa lehet a KB hatékonyságára a KB gyakorlók között talán egy kissé fókuszon kívül eső gyakorlat, a "fűrészelés". A gyakorlat közismert, de vajon mit lehet kihozni belőle a fülessúlyzóval?
A célterület a széles hátizom. Ezt a területet általában nyak mögé húzásokkal, mellhez húzással, esetleg húzódzkodással fejlesztik. Ezek mind jó megoldásoknak tűnnek, de vajon 100%-osak-e?
Ha kinyitunk egy anatómiai atlaszt, és megnézzük az izomcsoport működését, és utánanézünk, hogy mi a funkciója, akkor azt a választ kapjuk, hogy "a törzs előtt lévő kart a törzs mögé húzza". A széles hátizom maximális összehúzódása pedig akkor következik be, ha olyan mozdulatot teszünk, mintha álló helyzetben a farzsebbe nyúlnánk. Tehát a farzsebbe nyúlás az, ami teljes összehúzódást eredményez!
Ebben a helyzetben a kar a törzs mögé kerül, mégpedig úgy, hogy a könyök a törzs síkjától beljebb, a gerinc felé esik, vagyis a felkar csaknem vízszintes.
Megvalósítható ez a testhelyzet a közismert konditermi eszközökkel? Lássuk csak: - evezés ülve: a könyök a törzs mögé megy (már ha jól csinálják), de nem közelít a gerinchez - evezés ülve egy kézzel: itt hátramegy a könyök, de vele együtt fordul a törzs is - farzsebbe nyúlás csigán: ha nem akarja magát kettévágni egy acélsodronnyal, ne próbálja ki...
Kössük össze a KB két jelentős előnyét: a dinamikát és a maximális összehúzódást!
Helyezkedjünk el kiinduló helyzetben, fogjuk meg a súlyzót és lendítsük előre! Tudom, ez furcsán hangzik, de erre azért van szükség, hogy a gyakorlat során kihasználjuk a teljes mozgástartományt.
Robbanékony mozdulattal indítsuk a fűrészelést, és vigyük hátra a könyökünket úgy, mintha zsebre akarnánk tenni a vasgolyót! Lendítsük előre a súlyzót, és amikor még előre mozog, akkor indítsuk újra a mozgássort (robbanásszerűen, gyerünk... cél a nyúlás melletti feszülés!), és csak most kezdjük számolni az ismétléseket, eddig csak pályára állítottuk magunkat! Eleinte szokatlan ez a kivitelezés, hiszen abban is eltér a kézisúlyzós eredetitől, hogy itt nem egyenes vonalban mozog a súlyzó, hanem egy kissé elliptikus a pályája a mozdulat végén. Arra figyeljünk, hogy a törzsünk ne forduljon el!
Valószínűleg többen is úgy gondolják, hogy ez a gyakorlat kivitelezhető egyszerű kézisúlyzóval is. Igen, kivitelezhető, de nem 100%-osan. Ne felejtsük el, hogy nagy izomcsoportról van szó, ami nagy súlyt igényel; egy kézisúlyzó esetében pedig elég széles a tárcsa ahhoz, hogy ne lehessen farzseb fölé húzni a kart. Pontosan az elliptikus vég lenne az, ami hiányzik. Ha ez nem történik meg, máris kihúztuk a gyakorlat méregfogát, azt a néhány centiméteres pályát, amitől maximális az összehúzódás.
|